A csuka elsősorban az ősz hala. Természetesen nyáron is jól fogható, de ilyenkor más halfajok is könnyen horogra csalhatók, s emiatt a horgászokat kevésbé érdeklik e remek ragadozók.

A csuka fogásának a szezonját két részre lehet osztani. Augusztus végétől október közepéig, végéig villantókkal, műhalakkal eredményesebben lehet rájuk horgászni.

Novembertől-februárig a kishallal való csalizás a fogósabb. Ennek oka, hogy a kora őszi, még melegebb vizekben a csuka gyorsabban mozgó mű csalikra is jól reagál, később a víz hőmérsékletének csökkenése miatt inkább a kisebb területen mozgolódó kishal csalit kapja el szívesebben, könnyebben. Fontos tudnivaló még, hogy zavarosabb, opálosabb vizekben (pl: Sugovica, Duna) a napsütés nem csökkenti az eredményességet. A tiszta átlátszó vizekben (pl: Dunavölgyi-főcsatorna, Vajas, Tischer, sükösdi tőzegtavak, stb.…) napsütéses időben nagyon nehéz a búvóhelyükről előcsalogatni őket. Az igazi csukázó idő jellemzője a szélcsend, felhő, és a hiedelmekkel ellentétben nem a hideg, hanem az évszakhoz képest enyhe idő. Sokszor előfordult, hogy egy hidegebb éjszaka után a reggeli órákat a sikertelenség jellemezte. Majd a késő délelőtti felmelegedő időben a csukák kapása fokozatosan beindult.

A csuka lesből támad áldozatára, így keresni is olyan területeken kell, ahol adott a lesben állás lehetősége számára. Mélyebb vizeken a part mentén, a kövek között, akadók mellett lehet rájuk számítani. Legkönnyebb becsapni őket a sekély, lapos vízterületeken, hínárfoltokban, vagy a hínár felett húzott mű csalikkal, villantókkal. A szezon első hónapjaiban, míg a vízi növényzet feljebb van, igen eredményesek a körforgós villantók (pl: 2-3-4 méret, Mepps, Balzer- Colonel, Blue Fox stb.…), ilyenkor a csuka a mélyből is feljön a hínár felett húzott csalira. A növényzet és akadók melletti vizeken eredményesebbek a kanál alakú villantók és függőlegesen is leengedhető, mozgatható twister gumik, gumihalak. Október hónap végétől a víz erőteljesebb hűlése miatt inkább a mélyebbre is könnyen leengedhető műcsalik (pl.: kanalak- Dam Effzett, Abu Atom, Hammer stb.…) igazán fogósak. Erre az időszakra a horgászok által a könnyen elérhető részeken a csukák megfogyatkoznak és a sok zaklatás miatt óvatosabbak lesznek. Ezeken a már „levadászott” területeken is még sokszor csodát lehet tenni egy olyan kanállal, amelynek hármas horga védett, így olyan részeken a hínár között is lehet működtetni, ahová előzőleg más még nem dobhatott. (Atom Vass, Rappala RMS). Tudni kell, hogy ha a normál átlag hőmérséklet után hirtelen éjszakai fagy jelentkezik- másnap csukát fogni villantóval szinte lehetetlen- bármennyit is fogtak az előző napokban ugyanott. Ilyenkor a kishal csalit viszont felveszi ez a szeszélyes ragadozó. A novemberi, decemberi hidegebb vizekben már a kishalas módszer az igazi. Állóvízre a szereléket érdemes úgy összeállítani, hogy az úszót szükség esetén a lehető legsekélyebbre lehessen állítani, így a laposokon, a hínár feletti sekély vizekben lehet gyorsabban kapást elérni. Folyóvizeken pedig közvetlen a nádfal, sás, bokrok tövében eleresztve, megállítva az úszót számíthatunk eredményre.

Az alábbiakban leírom ennek a szerelésnek az összeállítását, amelyet mindenképpen gömb alakú, középen átfúrt úszóval kell felszerelni, mert így már 15-20 cm-es vízmélység esetén is lehet csukázni. Erre szükség lehet a sekély vízrészeken , de még inkább az olyan helyeken, ahol a víz mélyebb, de a hínár csak 10-40 cm-re süllyedt le. A drótelőke felső részéről a forgót le kell csípni, így a drót hurkán a zsinór hurkát csak át kell fűzni. Emiatt ha kell a "pöttyúszót" a belső furatának köszönhetően  az előkére le tudjuk húzni és azon gumiütközőkkel rögzíthetjük. A kerek úszónak csak a sugarával (kb 2 cm) azonos a merülésre. Távolra is könnyen lehet dobni, mert nem billeg a levegőben, emellett élénk színe miatt jól látható. Két méretben is kapható. Anyaga kemény impregnált balsafa, mely a festék sérülése esetén sem szívja fel a vizet!

Ha valahol nincs 10-20 percig kapás- ha lehetséges- rögtön álljunk tovább egy hellyel. Ez a módszer elég fáradtságos, de roppant eredményes. Erős folyásnál, vagy nagyon akadós terepen az úszót egy alsó végólommal a fenékhez lehet rögzíteni, így a kishalat a „nyerő” helyen tudjuk tartani. Fenekező módszerrel is lehet csukára horgászni élőhallal, és döglött csalival is . A tapasztalat azt is mutatja, hogy döglött csalira a kapás ritkább, de ezek mérete legtöbbször az átlag feletti. Ennek oka az, hogy a nagyobb ragadozóknak kifinomultabb a szaglásuk, kevésbé szívesen szaladgálnak apróbb halak után.

A dermesztő hideg beálltával a csukát nem mindig az előzőleg megismert helyein találjuk meg. A jó szemű horgász ilyenkor megkeresi, hogy a vízterület mely részén gyűlnek össze telelni az apróhalak (lehet látni, hogy spriccelnek, gyűrűznek a víz tetején). Ha őket megtaláltuk, megvannak a ragadozók is. A Baja környéki horgászok közül legtöbben az árterületek kisebb (millió van belőlük) nagyobb (pl. szeremlei) kiöntéseiben szeretnek és tudnak az őszi időszakban csukára horgászni.

Kancsár Zoltán